Növény- és állatvilág
A hegység erdeinek jelentős része természetes erdő. A mérsékelt égövi hegyvidékekre általában jellemző, egymás fölött elhelyezkedő tölgy-bükk-fenyő régió a Börzsönyben sajátosan alakul. A Dél-Börzsöny teljes egészében a tölgy régióban fekszik. A déli kitettségű oldalakon melegkedvelő tölgyesek helyezkednek el mediterrán jellegű aljnövényzettel. A Dunára hajló igen meredek részeken - főleg a Szent Mihály-hegy környékén - jellegzetes molyhos tölgyes-virágos kőrises andezit karsztbokorerdők állnak, helyenként sziklagyepekkel váltakozva. A térségben a bükkösök csak kisebb foltokban, az északi oldalak kedvező mezoklimatikus viszonyai között találhatók. A Magas-Börzsönyben szinte a hegylábtól kezdődően gyertyános tölgyesek állnak, melyek a déli oldalakon 700 m-ig is felhúzódhatnak. E területek melegebb részein a cseresek is megtalálják életfeltételeiket. A magasabb, éghajlatilag már hűvösebb részek főbb erdőalkotója a bükk. A párás völgyek északi oldalain a hegylábig is lehúzódik.
...
A tölgyesek gazdagabb, a bükkösök általában gyér cserjeszinttel rendelkeznek. Ősszel a hegység valóban megfelel a nevének. A bükkösök, tölgyesek, cseresek börzsöny színárnyalatait a madárcseresznye, vadkörte pirosa, a korai juhar, rezgő nyár sárgája élénkíti. Fenyő viszonylag kevés van a területen.
...
A hegység lágyszárú növényzete - sajátos földrajzi elhelyezkedésének, szaggatott felszínének, éghajlati tulajdonságának köszönhetően - meglehetősen változatos. A Magas-Börzsöny az északi-középhegységi flóravidék nógrádi flórajárásába, míg a Dél-Börzsöny a hegység déli részén áthúzódó flóraválasztó következtében a Dunántúli-középhegység visegrádi flórajárásába tartozik. E növényföldrajzi kettősségét, összetettségét mutatja, hogy több atlanti és szubmediterrán faj (pézsmahagyma, sziklai sás stb.) itt éri el elterjedésének északi határát, ugyanakkor több pontusi kelet balkáni, kontinentális elem (pirosló hunyor, szirti gyöngyvessző stb.) nem terjed tovább nyugat felé.
...
Az avar között megbúvó ehető és mérges gombák éppúgy hozzátartoznak erdeinkhez, mint az árnyas völgyhajlatok mohái és páfrányai, patakpartokon a sárga virágú mocsári gólyahír, a kőrisek hóvirágja és keltikéi, az árnyas bükkösök halványlila hagyományos fogasírje, a fehér virágú szagosmüge, a bükksás, vagy a tölgyesek tavaszi lednekje, ligeti perjéje. A vágásterületeken gyakran tömegével található, szomjat oltó erdei szamóca éppoly természetes, mint az erdőszéli fákra felfutó iszalag. A többféle kék harangvirág, a fehér szirmú margitvirág, a piros szegfűfélék, a lilás enyvecske, a sárga boglárkák egyetlen nagy virágcsokorrá változtatják az erdővel körülölelt réteket, kisebb tisztásokat, vagy akár az útszéleket. Lágyszárú növényeink közül számos az országosan védett fajok listáján szerepel (a kosborok minden faja, csaknem minden nősziromfaj, a tárnics és a tárnicska összes hazai faja, a fekete és leánykökörcsin, a sugárkankalin, a palástfű, stb.). ...
Alig van lehangolóbb látvány az út szélére vetett, hervadt virágcsokornál. Maradandóbb lencsevégre kapni a tavaszi, a nyári rét, vagy útszél színes kavalkádját...
A növényvilág változatossága egyben az állatvilág - fajban és egyedszámban való - gazdagságát is jelzi. A gyepterületek, a vizek és vízpartok, a bokrosok, a zárt erdőállományok más és más állatfajnak jelentenek búvóhelyet, fészkelő és petézőhelyet, vagy egyszerűen táplálékot. Más fajok élnek a fiatalosokban és mások az idős, kiritkuló erdőkben. Az egyik madárfaj a magas fák koronájába, a másik az alacsony cserjések ágai közé, vagy éppen a földre rakja a fészkét. A háborítatlan természet - az ember oktalan beavatkozása nélkül - jól beosztva a területet, egyensúlyt teremt.
Az ízeltlábúak közül a tiszta vizű hegyi patakokban többek között a kövi rák él. Fontos indikátorfaj, a legkisebb szennyeződéstől is elpusztul. Száma sajnos fogyóban van. A bokros fiatalosokban az imádkozó sáskát (más néven „ájtatos manót") figyelhetjük meg. Öreg bükkösökben a szürkéskék színekben pompázó havasi cincér él. Idős tölgyesek lakója a szarvasbogár. ... Ugyanitt található a fekete alapon sárga foltokkal díszített szalamandra. Bőrváladéka szemgyulladást okozhat, ezért lehetőleg ne nyúljunk hozzá. Napsütötte helyeken a fürge gyík és a zöld gyík él. Sokan kígyónak hiszik a sárgás - nászruhás időszakban kékkel díszített - lábatlan gyíkot. Sokan borzadnak az esetenként előttük átcsúszó erdei és vízi siklótól, pedig nyelvöltögetésük és sziszegésük ellenére ártalmatlan jószágok. Több híreszteléssel ellentétben vipera nem él a Börzsönyben! Jobb ha tudjuk, Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett.
A Börzsöny változatossága, ugyanakkor zártsága és viszonylagos érintetlensége igen jelentős a madárvilág szempontjából. Igen nagy számú, 200 madárfaj él a hegységben. Ezek egy része (úgy 120 faj) költ is a területen, míg mások csak átvonulnak, vagy egyszer-egyszer csak erre kóborolnak a légtérben. ...
A harkályok közül az egymástól nehezen megkülönböztethető fakopáncsok, a jóval ritkább nagyobb testű fekete harkály, a zöld és szürke küllő is itt él a hegységben. Nagyobb patakok mellett már csak igen ritka a víz alatt vadászó vízirigó, míg a türkizkék színben pompázó jégmadárral, a sárga-fekete-szürke hegyi billegetővel gyakrabban találkozhatunk. Erdőszéleken, ritkás erdőben, bokros területen fülemüle, citromsármány, vörösbegy, füzikék, poszáták, ökörszem, vagy erdei pacsirta látványában és énekében gyönyörködhetünk. ...
A ragadozó állatokkal rejtőző életmódjuk és óvatosságuk miatt ritkán találkozhatunk, de a hóban látható nyomaikból ítélve nem ritka a vörös róka, a borz, a vadmacska és a nyest sem. A kisemlősök közül a mókus, pelefajok, számtalan pocok- és egérfaj, sündisznó, cickányfajok, denevérfajok színesítik az állatvilág palettáját. Túráinkra, kirándulásainkra érdemes távcsövet vinni magunkkal.
(A fenti részlet a Cartographia Kft. engedélyével jelent meg, a Kft. által 2008-ban kiadott Börzsöny és Ipoly völgye turistakalauz "A Börzsöny rövid ismertetése" c. szövegének felhasználásával. Szerző: Dr. Torma István
A teljes szöveg megtalálható a turistakalauzban.
Köszönet a Cartographia Kft-nek!)
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
