Természeti környezet

Börzsöny földrajzi helyzete

A Börzsöny az Északi-középhegység legnyugatibb tagja a Kárpátok belső vulkáni övezetében. A viszonylag alacsony aljzatból meredeken kiemelkedő, mintegy 600 km2 nagyságú tömbjét három oldalról folyóvíz határolja. Északról és nyugatról az Ipoly, délről pedig a Duna öleli körül. Keleten a Katalinpuszta - Szendehely - Berkenye vonalon az ún. Nógrádi-medence zárja le.

Morfológiai szempontból a Börzsöny több részre tagolódik:

A Börzsöny földtani múltja

A Börzsöny fiatal hegység, mindössze 15-18 millió évesnek mondható. Tömegének döntő többsége vulkáni anyag, de a földtörténeti kialakulás szempontjából nem hanyagolhatók el az egyéb kőzetek sem. A hegység aljzatát helyenként ősi kristályos palák (Észak-Börzsöny), illetve tengeri képződésű üledékes kőzetek alkotják. ... A kristályos palák fölött az ókor végén lerakódott - tehát mintegy 250 ­millió éves - üledékes kőzetek helyezkednek el. E rétegekre 30 millió évvel ezelőtt az oligocén tenger, 25 millió évvel ezelőtt a miocén tenger üledékei rakódtak.

A Börzsöny éghajlata és vízrajza

A Börzsöny sajátos elhelyezkedése - hirtelen kiemelkedése egy viszonylag alacsony térszintből, a páradús felhőket hordozó nyugati szelekre merőleges, azokat magasra kényszerítő főgerince -, illetve mélyen be­vá­gódott szűk völgyeinek mikroklimatikus hatása, zárt erdőtakaróval való borítottsága mind olyan tényező, mely a hegység éghajlatában, sőt vízrajzában is tükröződik.

Évi átlaghőmérséklete annak konkrét észlelési helyétől - tengerszint feletti magasságától - függően változik. 900 m körüli magasságban mindössze 6-6,5 °C, lefelé 100 m-enként 0,5-0,6 °C-ot emelkedik.

...

Növény- és állatvilág

A hegység erdeinek jelentős része természetes erdő. A mérsékelt égövi hegyvidékekre általában jellemző, egymás fölött elhe­lyez­ke­dő tölgy-bükk-fenyő régió a Börzsönyben sajátosan alakul. A Dél-Börzsöny teljes egészében a tölgy régióban fekszik. A déli kitett­ségű oldalakon melegkedvelő tölgyesek helyezkednek el medi­ter­rán jellegű aljnövényzettel. A Dunára hajló igen meredek részeken - főleg a Szent Mihály-hegy környékén - jellegzetes molyhos töl­gyes-virágos kőrises andezit karsztbokorerdők állnak, helyenként sziklagyepekkel válta­kozva. A térségben a bükkösök csak kisebb fol­tokban, az északi oldalak kedvező mezoklimatikus viszonyai kö­zött találhatók.

Tartalom átvétel